A csukló és a váll ízületei. Mikor forduljon orvoshoz ízületi fájdalmával?

Ez utóbbi három részből áll: kar brachiumalkar antebrachium és kéz manus. A vállöv vázát két csont, a kulcscsont és a lapocka képezi, melyek a törzs vázával csak a szegy—kulcscsonti ízületben függenek össze, nem számítva természetesen a lapockát és a kulcscsontot a törzs csontjaihoz rögzítő számos izmot.

A szabad végtag a vállövhöz a vállízületben rögzül. A kar vázát egy hosszú csöves csont, a karcsont, az alkarét két párhuzamos csont: a singcsont és az orsócsont képezi.

A kellemetlen tünetek pontos okának kiderítése hosszú ideig eltarthat, holott az esetek többségében csak néhány apró dologra kéne odafigyelnünk, hogy elkerüljük a bajt. A felső végtag-problémák a váll, kar, beleértve az alkar, könyök, csukló, kéz és ujjak területén alakulnak ki, de kisugározhatnak a nyaktájékra is. A tünetek széles skálán helyezkednek el, okozhatnak például gyengeséget, fájdalmat, merevséget, bizsergést, zsibbadást, görcsöket illetve duzzanatot. A porckopás vagy az ízületi arthritis alapvetően a szervezetben lévő gyulladások vagy épp a korral járó degeneratív folyamatok miatt jönnek létre. Más betegségek viszont, mint például az ínhüvelygyulladáskézzsibbadás, alagút-szindróma inkább a munkaképes, dolgozó generáció tagjait érintik.

A kar és az alkar a könyökízületben illeszkedik össze. A kéz vázát számos csont és ízület képezi. A lényegében hasonló felépítésű alsó végtaggal szemben a felső végtagra mozgásainak nagy terjedelme jellemző. Kezünkkel a válltájék körül leírható olyan gömbfelszín szinte minden pontját elérhetjük, amelynek sugara a szabad végtag hosszával egyenlő; aránylag csak kicsiny holt szelvény marad ki hátra- és az ellentétes oldal felé.

5 egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen

Az inkább támasztó működésű alsó végtag medenceövének rögzítettségével szemben ezt elsősorban a vállöv vázának mozgékonysága biztosítja. A vállöv csontjai és ízületei Kulcscsont clavicula. A csukló és a váll ízületei görbült, felülről lefelé összelapított csont.

Medialis sternalis vége tömegesebb, lekerekített háromszög alakú rostos porccal fedett felszínnel fekszik bele a szegycsont markolatának incisura clavicularisába.

Ennek gödre azonban a kulcscsont végének csupán kis részét képes befogadni, nagyobb része magasan kiemelkedik. Felső felszíne sima, alsó felszínén a sternalis véghez közel erős érdességet okoz egy, a kulcscsontot az 1.

Az alsó felszínen hosszanti benyomatot okoz a kulcscsont alatti izom. Oldalsó végéhez közel egy másik érdesség van az alsó felszínen, amelyet a lapocka hollócsőrnyúlványához haladó szalag okoz. Oldalsó vége lapos, és kis ovális ízfelszínnel ízesül a lapocka vállcsúcsi nyúlványához acromionezért ezt a végét acromialis végnek nevezzük.

A kulcscsont a csontok többségével ellentétben nem porcos telepből, hanem desmogen úton fejlődik, tehát a koponyatető és az arc fedőcsontjaihoz hasonlóan. Fejlődési zavarai gyakoriak, sokszor öröklődők, nemritkán a koponya fejlődési zavaraival párosulnak. Klinikai vonatkozások.

Mi a sérülés neve?

A clavicula a leggyakrabban eltörő csontja a csontvázrendszernek. Oka leggyakrabban kinyújtott karra esés vagy vállra esés. A gyógyulás során képződő callus magába foghatja a nn. Lapocka scapula.

Vállízületi kopás - Dr. Schandl Károly vállsebész

Háromszögletű lapos csont, amelynek elülső felszíne gyengén kivájt, a bordák felé tekint, de a lapockán tapadó vagy eredő izmok folytán velük közvetlenül nem érintkezik. Háti felszíne nagyrészt izmokkal takartan hátrafelé néz. Egyenes de nem túl feszes testtartásban a 2—7.

Mikor forduljon orvoshoz ízületi fájdalmával?

Három él határolja, melyek három szögletben találkoznak. Felső éle margo superior éles, oldalsó részén ered a lapocka egyik nyúlványa: a hollócsőrnyúlvány. Ennek tövétől medial felé mély bemetszés incisura scapulae superior vág be a felső élbe. Felső harmada rézsútosan oldalfelé száll fel a felső szöglethez. Oldalsó éle margo lateralis jóvalvaskosabb, mint a többi, az alsó szöglettől ferdén száll fel és lateral felé. Szögletei közül a margo medialis két végéhez csatlakozó felső lapockaszöglet változatos alakú, az alsó szöglet hegyes, vaskos ajakszerű széllel lekerekített.

Az oldalsó szöglet a lapocka vállízületi részét képezi.

Két nyúlványa van. Az egyik a hollócsőrnyúlvány processus ízületek géle ; ez a margo superior oldalsó részén közvetlenül az ízvápa mellett ered, felfelé, majd vízszintesen lateral felé halad.

Élőben kitapintható a kulcscsont alatti árok mélyén oldalt. A másik a lapockatövis spina scapulaemely a margo medialis felső és középső harmada határán alacsony háromszög alakban kiszélesedett területtel ered, majd lateral felé a vízszintes síkban mindjobban kiemelkedő keskeny tarajjá válik.

Még a lateralis a csukló és a váll ízületei előtt elválik a lapocka hátsó felszínétől, és az önálló, a vízszintes síkban ellapuló vállcsúcsi nyúlványba acromion megy át. Ez a lapocka ízületi részét felülről ívben megkerüli, és medial felé tekintő lapos felszínben végződik a kulcscsonttal való ízesülésre. Élőben mind a spina, mind az acromion egész hosszában kitapintható. A lapockatövis felett mély árok fossa supraspinata keletkezik, amely oldalfelé a lapockatövisből eredő acromion alatt lefelé átmegy a tövis alatti, az előbbinél nyíltabb gödörbe fossa infraspinata ; ez a valóságban nem gödör, hanem a tövis alsó felszíne és a lapocka hátsó felszíne közötti tág térség.

Anatómiai csukló

A lapocka oldalsó szögét zömök vállízületi része alkotja. Ez karcsúbb nyakon collum scapulae ülő sekély ízületi árok cavitas glenoidalis. Homorulata gömbidomú, de a gömb teljes felszíne csupán kicsiny körte alakú kivágásának felel meg, felfelé irányuló keskenyebb véggel.

Felette és alatta egy-egy izom eredése által okozott gumó tuberculum supra- et infraglenoidale található; az alsó inkább csak érdesség. A scapula törései gyakran társulnak közlekedési balesethez, vagy magasból való leeséshez. Gyakran társulnak a bordák töréseivel. Legtöbbször nem igényelnek különleges kezelést, mert a környező izmok tónusa a dislocatiót megakadályozza. A kulcscsont ízületei és szalagos összeköttetései.

A kulcscsont medialis vége a szegycsont markolatának kulcscsonti bevágásába a csukló és a váll ízületei alkotja a szegy—kulcscsonti ízületet a csukló és a váll ízületei sternoclavicularis. Az ízületi felszínek szabálytalan és egymásnak nem megfelelő alakúak. Ezt a két rostporcogóval borított csontfelszín közé illeszkedő rostporcos lemez discus articularis egyenlíti ki. Ez az ízület üregét két teljesen különálló részre osztja, és egyben fokozza a kulcscsont sternalis végének erős kiemelkedését az ízületi árokból.

E két kiemelkedés nagymértékben mélyíti a nyak középvonalában tapintható felső szegycsonti bevágást, az incisura jugularist. Az ízület tokját mindenfelől erős szalagok erősítik, sőt medial felé a szalagok a kétoldali ízületet még össze is kötik. Az ízülettől oldalt egy erős, meglehetősen önálló szalag ligamentum costoclaviculare köti össze a kulcscsont alsó felszínének medialis érdességét az 1.

E szalag az ízület mozgásainak legfőbb korlátja. Szabálytalan ízületi felszínei ellenére az ízület korlátolt szabad ízület, azaz aránylag szűkebb keretek között minden irányban mozgatható. A mozgás szélső határainak megfelelően körözve a vállat circumductioa kulcscsont egy kb. A kúpon belül a kulcscsont tetszés szerinti helyzetet foglalhat el, azaz acromialis vége a kúp alapján levő gömbfelszín minden pontját elérheti.

Ezért szabad ízület. A mozgás anterior-posterior irányban valamivel nagyobb kiterjedésű, mint fentről lefelé. Nyugalmi helyzetében a kulcscsont nem a kúp tengelyében, hanem attól hátra és lefelé helyezkedik el, azaz a vállat a nyugalmi alap- helyzettől aránylag magasan felfelé és erősen előre tudjuk emelni, illetve vinni, de nagyon a csukló és a váll ízületei süllyeszteni és hátrafeszíteni pl.

A kulcscsont másik mozgása a saját tengelye körüli rotatio. A lelógó kar hátrahajlítása mellett a kulcscsont tengelye körül előre, előrehajlításkor főleg a vízszintesig, vagy még feljebb, a kulcscsont hátraforog. A kulcscsont eme mozgásai nagymértékben kiegészítik a vállízület mozgásait, és hozzájárulnak a felső végtag igen szabad mozgathatóságához.

Ropognak az ízületei? Ez lehet az oka!

A kulcscsont oldalsó vége az acromionnal az articulatio acromioclavicularistalkotja. Ezt is, de rendszerint tökéletlenül, rostporcogós discus osztja ketté. Az ízület saját szalagkészüléke nem fontos; nagyobb jelentőségű a clavicula oldalsó alsó érdességét a lapocka hollócsőrnyúlványához kötő erős kettős szalag ligamentum coracoclaviculare.

• Vállízület hasi fájdalom
• Ropognak az ízületei? Ez lehet az oka! Fájdalomközpont
• Anatómiai csukló – Wikipédia
• Kattanások és fájdalom a könyökízületben

Voltaképpen önálló syndesmosis, amely a lapocka és a kulcscsont egymáshoz viszonyított mozgásait korlátozza. A mellkas idomából és a két csont egymáshoz viszonyított helyzetéből érthető, hogy a váll fájdalom a nagy lábujj ízületének gyulladása a lapocka és a kulcscsont között a vízszintes síkban vállvillavalamint a homlokirányú síkban alkotott szög is változik.

Ez biztosítja, hogy a váll elég kiterjedt mozgásai mellett is a lapocka, bár ide-oda csúszik a mellkas felületén, arról sohasem kénytelen elemelkedni. Amennyiben az art. Amennyiben, rendszerint direct erőbehatásra, hátrafelé ficamodik a sternoclavicularis ízület, az elmozduló clavicula nyomhatja a tracheát, az esophagust vagy a nyaki nagyereket.

Az art. A ficamot gyakran kiséri a lig. A clavicula elmozduló acromialis vége kitapintható. A szabad felső végtag csontjai és ízületei Karcsont humerus Hosszú, csöves csont, diaphysise vagy teste corpus humeri felül kerek, alul lekerekített egyenlő oldalú háromszög alakú átmetszetű.

Hátsó oldalán felül, medial felől lateral felé sekély spirális barázda száll le sulcus nervi radialis a nervus radialis belefekvésére. Felső és középső harmada határán oldal felé tekintő érdes felszín tuberositas deltoidea látható. A két gumóról a karcsont testére egy-egy csonttaraj húzódik lefelé crista tuberculi minoris et crista tuberculi majoris ; a kettő között mély, függőleges barázda sulcus intertubercularis keletkezik.